udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5
találat
lapozás: 1-5
Névmutató:
Blága Béni
2001. július 9.
A csíkszeredai Regionális Központ A Bíró A. Zoltán vezetésével a Csíki-medence jelenlegi társadalmi helyzetéről készített tanulmányt. A kutatási részeredményekről megoszlik a régió elöljáróinak véleménye. A kutatás részeredményei arra engednek következtetni, hogy a térség társadalmi krízishelyzetben található: a családok többsége egyik napról a másikra, előretekintés, tervezés nélkül él, az embereknek nincs jövőképük, ezért a kilátástalanság hangulata uralkodik a régióban. Papp Előd csíkszeredai alpolgármester egyáltalán nem látja olyan tragikusnak a helyzetet. Madéfalva polgármestere, Blága Béni megjegyezte, hogy a falusi ember az adózások miatti félelmében mindig kevesebbet vall be mindabból, amilye van. Madéfalván például 2800 hektár megművelt földterület található, de ebből csupán ezer hektár szerepel a gazdasági nyilvántartóban. A polgármester úgy látja, a madéfalviak évről évre jobban odafigyelnek terményeik minőségére, vegyszerezésükre, ápolásukra, szántóik pedig a környéken a legszebbek. Csíkszentmárton elöljárója ellenben igazat adott a regionális központ kutatóinak. Ábrahám Lajos szerint a lakosság mindössze tíz százalékát teszik ki azok, akik jó körülmények között élnek, 65 százalékuk az átlagosnál gyengébben, a többiek pedig annál rosszabbul. Kiutat is kellene javasolni a társadalom számára" - fejtette ki Ráduly Róbert Kálmán parlamenti képviselő. /Rédai Attila: Saját kézbe venni sorsunkat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./2004. január 10.
A Magyarok Világszövetségének Sajtószolgálata közleménye szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés. A helybeli polgármester 240 évvel korábbi elődjét Bécs, magát pedig Bukarest képviselőjének nevezte. A magyar kormány hivatalos képviselője, Bálint-Pataki József , a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előre megírt beszédében történelmi tényeket másított meg. A 200 székely életét kioltó és ezreket hontalanná tevő vérengzésért magukat az ősi jogaikat petíció átadásával megvédeni készülő áldozatokat tette felelőssé. Az előzetes megegyezés ellenére a Magyarok Világszövetségének elnöke nem mondhatta el beszédét. Blága Béni polgármester közölte, hogy a nagy hideg miatt változott a műsor, és a szabadtéren egyetlen beszéd hangzik majd el, a magyar kormány képviselőjének köszöntője. Az MVSZ elnökének beszédére ezt követően, a művelődési házban folytatódó ünnepség keretében kerül sor. Ennek ellenére a polgármester is mondott beszédet, majd Bálint-Pataki József következett, majd további három beszéd hangzott el, és a szabadtéri megemlékezés több mint két órát tartott. A Magyarok Világszövetsége vezetői nem beszélhettek. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke szerint emögött politikai szándékok vannak. /Bizarr megemlékezés Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 10./2004. január 13.
Székedi Ferenc, a lap munkatársa visszautasította Patrubány Miklósnak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Felkelés a közjóért című újévi üzenetét, melyben van népfelség és Szent Korona, Jézus és drogfogyasztás, Aranybulla és Lengyelország, kettős állampolgárság és kényszerzubbonyos alkotmány stb. Az MVSZ-t túlnőtték az idők, önmagába roskadt, elsüllyedt, vezetői saját megélhetésükért koldulnak pénzt. Az MVSZ sajtószolgálata szerint botrányosra sikeredett a Siculicidium 240. évfordulóján, a Madéfalván szervezett megemlékezés, mivel Blága Béni polgármester miatt az MVSZ elnöke nem mondhatta el beszédét. Székedi Ferenc helyeselte, hogy a polgármester nem engedte Patrubányt jutni. /Székedi Ferenc: Kaszára, kapára emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 13./2006. január 3.
Emléktábla-avatással egybekötött könyvbemutatót tartottak december 26-án Madéfalván. A római katolikus templom bejáratánál elhelyezett márványtábla a faluban született Szentandrássy István (1571–1630) püspöknek állít emléket. A szentmise után bemutatták a Madéfalva hagyatéka /Kalauz Kiadó, Kolozsvár/ című monográfiát. Szentes Gábor és Szentes Szidónia, apa és leánya ötéves kutatómunkájának eredménye a megjelent kötet. Blága Béni községi jegyző kiemelte: nyomtatásban eddig nem jelent meg átfogó történeti tanulmány a településről. A monográfia a faluban talált kéziratos dokumentumok, régi fényképek, a falu lakói által elmesélt történetek felhasználásával vezet végig a múlt eseményein. /Bernád Panna: Madéfalva hagyatéka. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jan. 3./2013. november 12.
Kilencezer lejes bírság
Újból megbírságolta Hargita megye prefektusa Bíró László csíkmadarasi polgármestert a magyar zászló kitűzése miatt, ezúttal 9000 lejre. Ezzel együtt bírósági keresetet is benyújtott ellene jogerős törvényszéki határozat be nem tartása címen. Néhány hónap alatt ez a második alkalom, hogy a községvezetőnek felelnie kell a piros-fehér-zöld lobogó községházára történő kitűzése miatt. A polgármester nyugtázta a bírságolás tényét, lemondását is fontolóra vette.
Szeretném megjegyezni, hogy ez az intézkedés nem más, mint a válaszom Románia törvényeinek semmibevételére, valamint egy jogerős törvényszéki határozat be nem tartására – ezekkel a szavakkal támasztotta alá Jean Adrian Andrei az újabb bírságot megállapító jegyzőkönyv kiállítását az Agerpres hírügynökségnek. Mint a kormánybiztos elmondta, az eljárást az indokolta, hogy a polgármester következetesen megtagadja a piros-fehér-zöld lobogó eltávolítását, noha ennek kitűzését törvénytelennek ítélte mind a Csíkszeredai Bíróság, mind a Hargita Megyei Törvényszék. A prefektus hangsúlyozta, ezzel együtt bírósági keresetet is benyújtott a községvezető ellen jogerős törvényszéki ítélet be nem tartása miatt. Az elöljáró úgy értékelte, Bíró László semmibe vette az ország törvényeit azzal, hogy a magyar zászló eltávolítása után három nappal újfent kitűzte azt a községháza homlokzatára.
Mint mond a jegyzőkönyv?
A prefektus által kedden kiállított jegyzőkönyv szerint a madarasi községházánál a helyszíni ellenőrzést a délelőtti órákban végezték, a jegyzőkönyvet a polgármester hiányában Blága Béni jegyző írta alá. A dokumentum szerint a polgármester nem tartotta be a Románia zászlajának használatára vonatkozó törvényes előírásokat. A polgármesternek tételesen a 2001/1157-es kormányrendelet kettes és hatos alpontjának a megsértését róják fel. Azaz, hogy a közintézmények bejáratához két román címeres zászlót kell kitűzni, illetve hogy más országok lobogóit kizárólag a hazaival együtt és különleges alkalmakkor lehet kitűzni. Az első kihágásra ötezer lejes, míg a másodikra négyezer lejes bírságot állapítottak meg, így a községvezetőnek összesen kilencezer lejt kell kifizetnie, a törvények szerint saját zsebéből.
A tisztségéről való lemondást is fontolóra veszi Bíró
„Ha nem tudják megérteni, hogy mi csupán szimbólumaink használatához ragaszkodunk, akkor nem sok értelmét látom a harc folytatásának. Főleg, hogy egyedül vagyok a térségben, aki ilyen szinten felvállaltam ezt a kérdést” – reagált az eseményekre Bíró László. Csíkmadaras polgármestere kifejtette, a címeres magyar lobogó történelmi szimbólumunk, ennek a községháza homlokzatán van a helye, akárcsak Románia jelképének. „Én úgy érzem, nem bántottam senkit, nem akartam senkinek rosszat ezzel. Nem értem, hogy mi bánthatja őket annyira, mit akarnak elérni. Ahogy 2008-2012 között, négy éven keresztül senkit nem zavart ez a zászló, úgy most sem kellene problémát jelentsen” – nyomatékosított a polgármester. Bíró hangsúlyozta, a jegyzőkönyvben foglaltak szerint nemcsak a magyar, hanem a székely zászló használatát is kifogásolja a prefektus. „Ha nem tudom megvédeni az álláspontomat, akkor valószínű én tévedtem” – említette az elöljáró, arra célozva, hogy ha újfent nem jár sikerrel a jegyzőkönyv megfellebbezésével, akkor tisztségéből való lemondását is fontolóra veszi.
Regénybe illő történet
Csíkmadaras polgármestere 2008-ban helyezte ki a piros-fehér-zöld lobogót, rá négy évre pedig a román média hatására indult hivatalos eljárás az ügyben. Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa 4000 lejről szóló jegyzőkönyvet adott át a polgármesternek idén februárban. Végül hosszas jogi hercehurcát követően Bíró Lászlót 2500 lejes bírság kifizetésére és a magyar lobogó bevonására kötelezte a Hargita megyei prefektus, ennek október végén eleget is tett a községvezető, majd néhány nappal később ismét kitűzte a szóban forgó címeres zászlót a községházára.
Rédai Botond
Székelyhon.ro
lapozás: 1-5